Image default

Ha szereted Renoir-t, ezt jegyezd fel a naptáradba!

A Szépművészeti Múzeum a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben szeptember 22-től nagyszabású Pierre-Auguste Renoir-kiállítást rendez, amely a festő alakábrázolásait állítja a középpontba.

A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit bemutató kiállításaik után (Monet és barátai, 2003; Van Gogh Budapesten, 2006; Cezanne és a múlt, 2012; Cezanne-tól Malevicsig; 2021) ebben az évben Renoir életművét helyezik fókuszba. Választásukat azzal indokolják, hogy 2019-ben a múzeum, egy történelmi jelentőségű gyűjteménygyarapítás révén, megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét.

Fekvő női akt (Gabrielle)

“Figurális festő vagyok”

– hangoztatta Pierre-Auguste Renoir, arra utalva, hogy mindig az embert állította művészetének középpontjába. Portréfestőként érzékenyen rögzítette az arcok rezdüléseit, a tekintetek ragyogását, a ruhák tündöklését. Életképein a szereplők közötti hétköznapi, kedélyes interakciókat, a modern élet új jelenségeit örökítette meg. Aktjaiban a női test szépségét, a bőr selymes ragyogását ünnepelte. Képeit barátok, festőtársak, műkedvelők, családtagok népesítik be, akik így egy élettel teli, gondtalan, harmonikus világ részévé válnak. Kiállításuk tematikus elrendezésben, festményeken, grafikákon, szobrokon keresztül vizsgálja Renoir viszonyát a művészetét inspiráló modellekhez.

Renoir Tizianohoz fordult útmutatásért

Renoirt az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartják számon. Ugyanakkor hat évtizedet felölelő, az 1860-as évek elejétől egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig kibontakozó, gazdag és sokszínű életművének jelentős része kívül esik a mozgalom keretein. Fiatal, kezdő művészként egyike volt az új stílus megteremtőinek. 1881-es, sorsdöntő olaszországi útját követően azonban elfordult az impresszionizmus megközelítésétől és célkitűzéseitől.

A szilárdabb, állandóbb kifejezési formát kereső festő nagy elődeihez, Raffaellóhoz, majd a francia rokokó mestereihez, Jean-Antoine Watteau-hoz, Jean-Honoré Fragonard-hoz, François Boucher-hez, végül Tizianóhoz és Peter Paul Rubenshez fordult útmutatásért. Évtizedeken át intenzív párbeszédet folytatott példaképeivel, új, modern hagyományt teremtve. Renoir még élete végén, a 20. század első évtizedeiben is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni. Páratlan festőiségével, lenyűgöző termékenységével, példaértékű kitartásával a következő generáció nagy alakjait, Pablo Picassót és Henri Matisse-t is inspirálta.

70 felettieknek ingyenes

Díjtalan belépő csak látogatáskor igényelhető a helyszínen a jogosultság igazolásával. Ha díjtalan belépőre jogosult személyek elővételes jeggyel rendelkezők társaságában érkeznek, biztosítjuk, hogy velük együtt léphessenek be az épületbe és a kiállításra.

A 62-70 éves kor közöttieknek 50%-os jegyet kell váltani, ami 2800 Ft-ba kerül.

Szépművészeti Múzeum – Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Nárciszünnep lesz Kaposváron

nyugdijaspeti

Közelít a tél – legalábbis az előrejelzésekből ez derül ki

nyugdijaspeti

Érik a magyar körte, október végéig szüretelik

nyugdijaspeti