Idén újra van esély arra, hogy a gazdasági növekedés függvényében prémiumot is kapjanak a nyugdíjasok. 2010 óta a nyugdíjak átlagos összege 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. De mi történt 2010 óta a nyugdíjakkal?
Jóval az infláció felett nőttek a nyugdíjak
2010-ben még csak 86 ezer forint volt az átlagos nyugdíj összege, míg idén, ahogyan azt korábban említettük, több mint 217 ezer forintra nő. Év elején a nyugdíjak nominális értékét mindig az adott évre tervezett inflációval emelik.
EZ ALAPJÁN 2010 ÉS 2020 KÖZÖTT 9 ALKALOMMAL A NYUGDÍJEMELÉS MEGHALADTA AZ INFLÁCIÓT, ÍGY A NYUGDÍJ VÁSÁRLÓÉRTÉKE NŐTT.
Emellett, ha az év első 8 hónapjában az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja az év eleji nyugdíjemelést, akkor korrekciót (nyugdíj-kiegészítést) hajt végre a kormány.
A nyugdíjak értékeléséhez fontos hozzátenni, hogy a kormány ígéretének megfelelően 2021-től az előző kormány által kivezetett 13. havi nyugdíjat visszaépítette, így tovább javult a nyugdíjasok életszínvonala.
Hatalmas reálérték-növekedés
Összességében 2010 óta – a gazdasági válságok ellenére is – mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően. A magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország.
Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet.
Nyugaton sem rózsás a helyzet
Még Németországban és Svájcban is nagyobb a szegénység a nyugdíjasok között, mint nálunk
A hazai nyugdíjak értékének a megítéléséhez érdemes még azt is számba venni, hogy a 2021-es referenciaévben hazánkban a 65 év feletti korcsoportban a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya 18,4 százalék volt, ami tizedszázalékra megegyezett a teljes társadalomra vonatkozó aránnyal. Tehát sem nagyobb, sem kisebb nem volt a nyugdíjaskorúak között a szegények aránya, mint az országos átlag.
AZ OLY SOKSZOR DICSÉRT NYUGDÍJRENDSZERŰ SVÁJCBAN (25,1 SZÁZALÉK), NÉMETORSZÁGBAN (19,8 SZÁZALÉK) A MAGYARNÁL JÓVAL NAGYOBB ARÁNYBAN ÉLNEK SZEGÉNYSÉGBEN A NYUGDÍJASOK.
A magyar arány jobb az uniós átlagnál, a 11. legalacsonyabb az EU-ban.
Özönlenek a német kisnyugdíjasok Magyarországra
Nyáron számoltunk be, hogy az elmúlt négy évben 35 százalékkal emelkedett a Magyarországon élő német állampolgárok száma és az utolsó egy évben 13 százalékkal. Több mint 22 ezer német állampolgár él Magyarországon, és közülük csak pár százan munkavállalók és pár ezren egyetemisták. A túlnyomó részük olyan nyugdíjas, aki az idős korát szeretné Magyarországon tölteni
Nagy részüknek az anyagi megfontolások különösen lényegesek. Számukra Magyarországon sokkal olcsóbb ingatlant vásárolni, mint Németországban, de
FONTOS TÉNYEZŐ A NÉMETORSZÁGINÁL SOKKAL JOBB MAGYAR KÖZBIZTONSÁGI HELYZET IS.
Magyarországon százezer főre vetítve körülbelül negyedannyi bűneset történik, mint Németországban.
Origo nyomán Nyugdíjasbarát