Image default

Mi történt 2010 óta a nyugdíjakkal?

Idén újra van esély arra, hogy a gazdasági növekedés függvényében prémiumot is kapjanak a nyugdíjasok. 2010 óta a nyugdíjak átlagos összege 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. De mi történt 2010 óta a nyugdíjakkal?

Jóval az infláció felett nőttek a nyugdíjak

2010-ben még csak 86 ezer forint volt az átlagos nyugdíj összege, míg idén, ahogyan azt korábban említettük, több mint 217 ezer forintra nő. Év elején a nyugdíjak nominális értékét mindig az adott évre tervezett inflációval emelik.

EZ ALAPJÁN 2010 ÉS 2020 KÖZÖTT 9 ALKALOMMAL A NYUGDÍJEMELÉS MEGHALADTA AZ INFLÁCIÓT, ÍGY A NYUGDÍJ VÁSÁRLÓÉRTÉKE NŐTT.

Emellett, ha az év első 8 hónapjában az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja az év eleji nyugdíjemelést, akkor korrekciót (nyugdíj-kiegészítést) hajt végre a kormány.

A nyugdíjak értékeléséhez fontos hozzátenni, hogy a kormány ígéretének megfelelően 2021-től az előző kormány által kivezetett 13. havi nyugdíjat visszaépítette, így tovább javult a nyugdíjasok életszínvonala.

Hatalmas reálérték-növekedés

Összességében 2010 óta – a gazdasági válságok ellenére is – mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően. A magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország.

Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet.

Nyugaton sem rózsás a helyzet

Még Németországban és Svájcban is nagyobb a szegénység a nyugdíjasok között, mint nálunk
A hazai nyugdíjak értékének a megítéléséhez érdemes még azt is számba venni, hogy a 2021-es referenciaévben hazánkban a 65 év feletti korcsoportban a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya 18,4 százalék volt, ami tizedszázalékra megegyezett a teljes társadalomra vonatkozó aránnyal. Tehát sem nagyobb, sem kisebb nem volt a nyugdíjaskorúak között a szegények aránya, mint az országos átlag.

AZ OLY SOKSZOR DICSÉRT NYUGDÍJRENDSZERŰ SVÁJCBAN (25,1 SZÁZALÉK), NÉMETORSZÁGBAN (19,8 SZÁZALÉK) A MAGYARNÁL JÓVAL NAGYOBB ARÁNYBAN ÉLNEK SZEGÉNYSÉGBEN A NYUGDÍJASOK.

A magyar arány jobb az uniós átlagnál, a 11. legalacsonyabb az EU-ban.

Özönlenek a német kisnyugdíjasok Magyarországra

Nyáron számoltunk be, hogy az elmúlt négy évben 35 százalékkal emelkedett a Magyarországon élő német állampolgárok száma és az utolsó egy évben 13 százalékkal. Több mint 22 ezer német állampolgár él Magyarországon, és közülük csak pár százan munkavállalók és pár ezren egyetemisták. A túlnyomó részük olyan nyugdíjas, aki az idős korát szeretné Magyarországon tölteni

Nagy részüknek az anyagi megfontolások különösen lényegesek. Számukra Magyarországon sokkal olcsóbb ingatlant vásárolni, mint Németországban, de

FONTOS TÉNYEZŐ A NÉMETORSZÁGINÁL SOKKAL JOBB MAGYAR KÖZBIZTONSÁGI HELYZET IS.

Magyarországon százezer főre vetítve körülbelül negyedannyi bűneset történik, mint Németországban.

Origo nyomán Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Az év magyarnótáját keresi hallgatói segítségével a Dankó Rádió

nyugdijaspeti

111 évesen halt meg Olaszország legidősebb embere

nyugdijaspeti

“A korrupció az, amiből kihagynak” – Már 21 éve nincs köztünk a Hofi

nyugdijaspeti