1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc leghíresebb művét, a nemzet imádságát, a Himnuszt. Ő maga nem tartotta különösebben kiemelkedő munkának, élete végén, mikor felsorolta mely verseire a legbüszkébb, ez nem volt közöttük. Kölcsey Himnuszról alkaotott véleményébe Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa avatja be az olvasókat.
Így lehet, hogy megjelentetésére sem fektetett komoly gondot, egy általa alábecsült lapba, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurorába küldte be. A lap, csak 1829-ben tette közzé.
A hírnév még ekkor sem érte el, 1838 nyarán Kölcsey Ferenc úgy fejezte be földi életét, hogy még csak nem is sejtette, mekkora utat fut be végül költeménye. Ennek az útnak a jó részét ugyanis csak a halála után – feltehetően a költő kultuszának is köszönhetően – tette meg, azt viszont gyorsan.
20 aranyért zenésítették meg a Himnuszt
1844 márciusában a Nemzeti Színház már pályázatot hirdetett a megzenésítésére. Összesen 13 pályaművet küldtek be, közöttük Erkel Ferenc egyöntetűen legjobbnak ítélt művét is. Díja 20 aranydukát volt.
„Miként taval, úgy ez idén is meggyőződése az, hogy a ’nemzeti színház’ köréhez tartozik, költőink’ jelesebb lyrai költeményeinek becsét minél inkább emelni, terjedését és életbe jutását a ’nemzetben elősegitni, ’s ezt leginkább elérhetőnek véli, ha az illy költemények ének- és zenére tétetnek , ’s ezt évenként tenni szándékozván, ez évben ismét 20 arany pálya dijt tűz ki a’ legjobb népmelodiáért —Kölcsey Ferencz koszorús költőnk’ Hymnusára’ ének és zenekarra téve. Ezen Hymnus olvasható Kölcsey öszves munkáinak I. kötete’ 113dik lapján.”
A dukát volt a kor pénzérméi közül a legmagasabb értékű, és egyben az egyetlen, ami aranyból készült. Előlapján a mindenkori uralkodó, 1844-ben V. Ferdinánd volt látható, hátlapját a magyar éremképi ikonográfiában rendszeresen alkalmazott Magyarország Védasszonya (Patrona Hungariae), azaz a kisdedet tartó Szűz Mária díszítette. Egy érme hozzátevőlegesen 2 cm átmérőjű volt, és 3,5 grammot nyomott.
A 20 arany összeg átlagos jutalomnak mondható, 1847-ben ugyanennyit nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán Arany János a Toldival, két évvel korábban, Az elveszett alkotmány című vígeposzáért pedig 25 aranyat kapott.
Nemzeti Múzeum – Nyugdíjasbarát