Image default

Határontúli újévi babonák, hogy szerencsés legyen az éved

A fogadalmakon kívül számos más ismert és kevésbé ismert szokás, hiedelem és babona kötődik Szilveszter és Újév napjához. Mi most a határontúlról hoztunk népszokásokat, melyeket az ott élők a mai napig tartanak.

Székelyföld, Erdély

Az autentuikus Hargita Népe szerint Székelyföldön babonás szokásokkal, hiedelmekkel gazdagon átszőtt népi kultúra öröklődik az idősebbekről a fiatalokra. Őseink ismerték a boszorkányok rontásait, az ellenük való védekezést, tudták, hogy mit jelent az, ha a „lüdérc megnyomott valakit” és azt is, hogy mikor fonják be szépasszonyok a lovak sörényét.

Az ételek fogyasztásában őrizték meg leginkább eleink szokásait. Székelyföldön a mai napig tartják a szokást, hogy baromfihúst nem szabad az év utolsó napján fogyasztani, mert elkaparja a szerencsét, ám disznó- és halhúst javallott enni, mert az előbbi előre túrja a szerencsét, utóbbi anyagi biztonságot hoz, akárcsak a lencseleves vagy -főzelék fogyasztása.

Úgy tartották, hogy ha újév napján aranyvízzel – az év első vödör vize, amit a kútból kihúznak – mosdanak le, az új esztendőben nem éri a családot betegség, szép és derűs lesz a család összes tagja az újévben. Szigorúan tartották azt a szokást is, hogy újév első napján először a férfi kell belépjen a házba, hiszen ő hozza a szerencsét, az asszony csak utána következhet.

Felvidék

A NatGeo szerint a Felvidék egyes területein január elsején egy hibátlan, piros almát tettek a mosakodásra használt vízbe az egészség jelképeként. E napot a Csallóközben is kiskarácsonyként ismerik. Több helyen úgy hitték, ha újév hajnalán vörös az ég, szeles lesz az esztendő.

Számos csallóközi falucskában a bőséges terméshozam érdekében alkalmazták a néhány szemmel megejtett „gabonahintést”. Szilveszter és újév napján nem volt ajánlott pénzt kölcsönözni, se orvost hívni vagy hozzá menni.

Sok helyütt a napközbeni lefekvést se tartották szerencsésnek, mert úgy egész évben betegeskedés várhatott volna az illetőre.

Délvidék

A délvidéki magyarok azt tartották, ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. Különösen sokat árul el a hagymakalendárium, bár kissé munkás a „megírása”. 12 gerezd fokhagymába sót tesznek, s amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni. Ugyanez persze vöröshagymával is elvégezhető, ízlés szerint. Ebben az esetben a sót a hagyma héjába lehet tenni.

A régi hagyományok egyike volt az, hogy a lányok gombócok közepébe apró papírokat helyeztek, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontosan éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőként felbukkanó férfinév leendő férjük nevét árulta el.

Kárpátalja

Sok családban szokás szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon!

Ha már a szerencspogácsánál tartunk, térjünk ki azokra a hagyományos ételekre, melyeknek fogyasztása bőséget, szaporaságot, és főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab vagy bármilyen más apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. Viszont a szerencse csak abban az esetben következik be, ha a megfőtt lencse pontban éjfélkor a konyhaasztalra kerül.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

A 96 éves nagypapát unokája egy kiskutyával lepte meg – ez teljesen megváltoztatta az idős férfi életét

nyugdijaspeti

Vasárnap estig ingyenesen nézheted meg ezt a három klasszikus magyar filmet

nyugdijaspeti

10 éve nincs köztünk az egyik legnagyobb magyar rendező, Jancsó Miklós

nyugdijaspeti