Image default

Elhunyt az ország talán leghíresebb filmrendezője, a Kossuth- és Balázs Béla díjas kiváló művész

Nyolcvanhárom éves korában pénteken hajnalban elhunyt Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, érdemes és kiváló művész.

A műfajteremtő, több rangos dokumentumfilmet, játékfilmet jegyző művész halálhírét fia, Vitézy Dávid közölte Facebook-oldalán.

Vitézy László életéről

Vitézy László 1940. május 17-én született Budapesten. Családját a kommunizmus alatt osztályidegennek minősítették, vagyonát elvették. 1959-től 1961-ig a Budapest Filmstúdió világosítója, 1963 és 1969 között a Mafilm segédoperatőre volt.

1969 és 1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziórendező szakos hallgatója volt, majd 1973 és 1979 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagjaként tevékenykedett. 1979 és 1981 között  a Híradó- és Dokumentumfilmstúdió rövidfilmrendezőjeként dolgozott.

1981-ben a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője, oktatófilm-operatőre, a Magyar Televízió szerkesztőség-rendezője volt, majd a Profilm vezetője lett. 1988-ban a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója, 1990 és 1993 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője volt.

A magyar szocializmus valóságát keltette életre

Az 1970-es, 1980-as években a Budapesti Iskola rendezői csoporttal a filmgyárat megújítva, új műfajokat megteremtve, egyszerű dokumentarista és játékfilmes eszközökkel készített filmeket a magyar szocializmus valóságáról. A kommunizmust a saját bőrén is megtapasztaló filmrendező számos alkotásában aprólékosan és könyörtelenül megmutatta a valóságot.

A játszmákat, a kiégéseket, a megoldatlan és megoldhatatlan sorsokat vette filmre.

Forgatott tévéfilmeket, dokumentumfilmeket.

Vitézy László leghíresebb alkotásai

Az 1979-ben készült Békeidő, amely egy elnéptelenedő falu termelőszövetkezeti elnökének küzdelméről szólt a hatalmát védő felső vezetéssel szemben.

A kádárizmus éles kritikáját adta és cenzúrán átcsúszva másfél millió emberhez jutott el.

Filmjei között volt a Leleplezés (1979), a Vörös föld (1982), a Reformgondolatok (1984), az Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987), Az Illés-sztori (2000), A Hortobágy legendája (2007). A 2010-es években filmre vitte Móricz Zsigmond Égi madár, Pillangó és A galamb papné című műveit. Sinka István életén alapul A fekete bojtár, ezt követte az A színésznő (2017) és Az énekesnő (2022), amely tavaly megkapta a legjobb tévéfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Fesztiválon.

Munkásságát számos díjjal elismerték, 1980-ban a Békeidőért megkapta a mannheimi filmfesztivál nagydíját.1983-ban a Magyar Filmszemle díját, 2018-ban a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál legjobb televíziós film rendezőnek járó díját nyerte el. 1980-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben SZOT-díjat vehetett át, 2014-ben érdemes művész, 2020-ban kiváló művész címmel, 2021-ben a közmédia Sára-Csoóri Életműdíjával tüntették ki. A Kossuth-díjat tavaly kapta meg.

Nyugdíjasbarát, Forrás: MTI

hírek ebből a rovatból

A Reszkessetek, betőrök magányos hajléktalanja a való életben is magányos

nyugdijaspeti

Határontúli újévi babonák, hogy szerencsés legyen az éved

nyugdijaspeti

Változékony idő jövő héten: -10 és +10 is előfordulhat

nyugdijaspeti