Image default

Már kétszázezren megnézték azt a kiállítást, ami a 70 felettieknek ingyenes

Szeptember végi megnyitása óta csaknem kétszázezren látogattak el a Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítására – tájékoztatta a múzeum az MTI-t.

Októberben írtuk meg, hogy csaknem ötvenezren látták a Szépművészeti Múzeumban szeptember végén nyílt Renoir: A festő és modelljei című kiállítást. Novemberre ez a szám elérte a százhúszezret, decemberre pedig a kétszázezret.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a múzeum karácsony másnapján, a két ünnep között és az újév első napján is nyitva tart.

Ráadásul egy órával korábban, már 9 órakor megnyitja kapuit a látogatók előtt.

A január elejéig nyitva tartó A festő és modelljei című nagyszabású tárlaton Pierre-Auguste Renoir csaknem 70 alkotásával találkozhat a közönség. Köztük olyan főművekkel mint A hinta, a Vidéki tánc vagy a Claude Renoir bohócjelmezben című alkotások.

A francia impresszionista festőnek szentelt első magyarországi bemutató – amelyen a Szépművészetiben őrzött csaknem harminc Renoir-alkotás is kiemelt szerepet kap – kronológiai és tematikus elrendezésben ismerteti a művész fejlődését.

A népszerű tárlaton első alkalommal látható együtt Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című alkotásának mindhárom, 1903 és 1907 között készült változata. Amelyek közül az elsőként megfestett remekmű 2019-ben került a Szépművészeti tulajdonába.

A festő és modelljei című kiállítás Renoir emberábrázolásait állítja a középpontba és a párizsi Musée d’Orsay-vel, valamint a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben valósult meg. A tárlaton több mint húsz külföldi közgyűjteményből kölcsönzött műtárgy is szerepel.

„Figurális festő vagyok”

– hangoztatta Pierre-Auguste Renoir, arra utalva, hogy mindig az embert állította művészetének középpontjába. Portréfestőként érzékenyen rögzítette az arcok rezdüléseit, a tekintetek ragyogását, a ruhák tündöklését. Életképein a szereplők közötti hétköznapi, kedélyes interakciókat, a modern élet új jelenségeit örökítette meg. Aktjaiban a női test szépségét, a bőr selymes ragyogását ünnepelte. Képeit barátok, festőtársak, műkedvelők, családtagok népesítik be, akik így egy élettel teli, gondtalan, harmonikus világ részévé válnak. Kiállításuk tematikus elrendezésben, festményeken, grafikákon, szobrokon keresztül vizsgálja Renoir viszonyát a művészetét inspiráló modellekhez.

Renoir Tizianohoz fordult útmutatásért

Renoirt az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartják számon. Ugyanakkor hat évtizedet felölelő, az 1860-as évek elejétől egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig kibontakozó, gazdag és sokszínű életművének jelentős része kívül esik a mozgalom keretein. Fiatal, kezdő művészként egyike volt az új stílus megteremtőinek. 1881-es, sorsdöntő olaszországi útját követően azonban elfordult az impresszionizmus megközelítésétől és célkitűzéseitől.

A szilárdabb, állandóbb kifejezési formát kereső festő nagy elődeihez, Raffaellóhoz, majd a francia rokokó mestereihez, Jean-Antoine Watteau-hoz, Jean-Honoré Fragonard-hoz, François Boucher-hez, végül Tizianóhoz és Peter Paul Rubenshez fordult útmutatásért. Évtizedeken át intenzív párbeszédet folytatott példaképeivel, új, modern hagyományt teremtve. Renoir még élete végén, a 20. század első évtizedeiben is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni. Páratlan festőiségével, lenyűgöző termékenységével, példaértékű kitartásával a következő generáció nagy alakjait, Pablo Picassót és Henri Matisse-t is inspirálta.

70 felettieknek ingyenes a kiállítás

Díjtalan belépő csak látogatáskor igényelhető a helyszínen a jogosultság igazolásával. Ha díjtalan belépőre jogosult személyek elővételes jeggyel rendelkezők társaságában érkeznek, biztosítják, hogy velük együtt léphessenek be az épületbe és a kiállításra.

A 62-70 éves kor közöttieknek 50%-os jegyet kell váltani, ami 2800 Ft-ba kerül.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

“A korrupció az, amiből kihagynak” – Már 21 éve nincs köztünk a Hofi

nyugdijaspeti

Ezeknél az állatoknál a hímek és a nőstények annyira különböznek, mintha külön faj lennének

nyugdijaspeti

Feleki Kamill és az ő “Bűn és büntetés notesze”

nyugdijaspeti