Image default

Úgy szeretném meghálálni… Ma ünnepli 79. születésnapját Kovács Kati

Kovács Kati nevéhez a 60-as évek óta több ezer sikeres koncert, több millió eladott lemez és számtalan sláger fűződik. Az énekesnő közismert jellegzetes erőteljes hangjáról, hosszan tartó pályafutásáról és sokoldalúságáról. Kovács Katinak 116 magyarországi és 25 külföldi önálló lemeze jelent meg, továbbá 328 gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei. 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművész. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Diszkográfiája szerint 487 hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.

„Veszíteni tudni kell”

Kovács Kálmán és Baumgartner Margit gyermekeként született Verpeléten. A család Egerben élt, de a második világháború forgataga miatt menekülni kényszerült, ezért született Kati Verpeléten. Szülei korai válása miatt az édesanyja egyedül nevelte őt és két testvérét: bátyját, Kálmánt és húgát, Évát. Kati igazi egrinek tartja magát, mivel élete első húsz évét Egerben töltötte.

Gimnazista korában kezdett igazán megismerkedni a zenével, ekkor már mindenhol énekelt, ahol csak lehetett. 15 évesen az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban volt az első fellépése, ahol egy tiroli dalt adott elő. A középiskolát a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban fejezte be, ahol az iskolai amatőr zenekarával főként dzsesszt énekelt. Ella Fitzgerald, Janis Joplin, Tina Turner előadásmódját próbálta utánozni. 1962-ben a gimnázium elindította az első Ki mit tud?-on. Egerben a megyei selejtezőn még megosztott első helyezett lett, de az országos döntőbe már nem került be. Egy Little Richard dalt énekelt, de a zsűri eltanácsolta „üvöltözésnek” titulált előadásmódja miatt.

„Nem leszek a játékszered!”

Az igazi sikert 1965-ben a második Ki mit tud? hozta meg számára, amire az édesanyja adta be a jelentkezést. A versenyt hosszú fordulókon, sok-sok dalon át végül megnyerte, és ő lett „az év hangja”. Egy csapásra országos hírű sztár lett. Kovács Katalin néven megjelent első lemezfelvétele, Sóhaj címmel.

1966-ban a sikerszéria tovább folytatódott, a magyar Táncdalfesztiválok történetének első győztese lett, Nem leszek a játékszered című dalával négy díjat is elhozott a fesztiválról. Ezzel dallal, az Illés együttes mellett szintén nagy feltűnést keltett. A dal stílusában inkább az itthon még ismeretlen rockzenéhez, mintsem az elfogadott hagyományos tánczenéhez hasonlított. Ezt követően még két alkalommal (1972-ben az Add már, uram, az esőt! c. dallal, 1981-ben az Újra otthon c. dallal) nyert Táncdalfesztivált, ami a női előadók közül, csak neki sikerült.

„Szólj rám, ha hangosan énekelek”

Kovács Kati a magyar könnyűzene legismertebb együtteseivel dolgozott együtt és készítette albumait, így az Illés, Metro, Omega, LGT, V’Moto-Rock, Fonográf együttessel. Dalait pedig olyan élvonalbeli szövegírók és zenészek munkája teszi teljessé, mint Presser Gábor, Szörényi Levente, Demjén Ferenc, Koncz Tibor, Lerch István, Adamis Anna és Szenes Iván.

„Én sohasem búcsúzom”

Kovács Kati jelenleg is folyamatosan színpadon van, számos nagykoncertje volt többek között a Művészetek Palotájában, a Pesti Vigadóban, a Budapest Kongresszusi Központban, az Erkel Színházban, a Budai Parkszínpadon, de fellépett már a Budapest Sportarénában, a Syma Csarnokban, a Népstadionban, a Sziget Fesztivál és az EFOTT nagyszínpadán, de koncertezett olyan helyszíneken is, mint a Mátyás-templom.

Kovács Kati sokrétű tehetségét mi sem bizonyítja jobban, hogy pályája során nem csak a zene számtalan műfajában, hanem színésznőkét is láthattuk. Különlegességnek számít, hogy nem végzett színészként film és színpadi prózai szerepekben, valamit szinkronhangként is kipróbálhatta magát.

Táncdalfesztivál-győzelmét követő években olyan neves rendezők kérték fel filmszerepere, mint Jancsó Miklós, Mészáros Márta vagy Bacsó Péter. Első filmszerepét Kardos Ferenc Ünnepnapok című filmjében játszotta, amelyben Koncz Gábor partnereként jelent meg a filmvásznon. Néhány év leforgása alatt több mint tíz filmben szerepelt, a legtöbbjükben főszereplőként. 1968-ban a Filmszemlén, a Mészáros Márta rendezte Eltávozott nap és a Bacsó Péter rendezte Fejlövés című filmekben nyújtott alakításáért[33] az „év legjobb női alakítása” díjat is megkapta. Filmjeiben olyan színészekkel játszhatott együtt, mint Törőcsik Mari, Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, Horváth Teri.

„Úgy szeretném meghálálni”

Kovács Kati az egyik legtöbbet díjazott magyar énekesnő, pályafutása során több mint hatvan zenei díj, szakmai- és állami kitüntetés, valamint fesztivál helyezés birtokosa.

Az Országház kupolatermében, a Kossuth-díj átvételekor 2014-ben.

Pályafutása során művészi tevékenységét szinte minden rangos díjjal elismerték. 1986-ban átvehette a legmagasabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, majd 2014-ben (magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként) megkapta hazája által a kultúra és a művészet területén adható legmagasabb állami elismerést, a Kossuth-díjat.

Magas színvonalú zenei munkásságáért a Magyar Államtól még 1978-ban Állami Ifjúsági Díjat, 1980-ban SZOT-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2011-ben (határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő előadóművészete, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként) a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. A szakma többek között 2006-ban (a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért) Artisjus Életmű-díjjal, és 2020-ban pedig a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ), a Fonogram Életmű-díjjal jutalmazta. 2011-ben (a hazai könnyűzenei kultúra megteremtésében és népszerűsítésében betöltött kiemelkedő szerepéért, életművének elismeréseként) Budapest főváros díszpolgárának választották.

Művészi tevékenységét elismerve 2013-ban Egerben, 2015-ben pedig Budajenőn is díszpolgárrá avatták. 2021-ben a könnyűzene népszerűsítése és a falvak életminősége fejlesztése érdekében kifejtett életművéért a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet is megkapta. A következő évben Magyarországon adható egyik legnagyobb presztízzsel és nagy szakmai elismeréssel járó Prima díjat ítélték neki.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Erre érdemes figyelni – pénteken megváltozik a közelekedés a fővárosban!

nyugdijaspeti

Elment Benedek Miklós

nyugdijaspeti

Családi kincskereséssel készül a Magyar Nemzeti Múzeum a múzeumok őszi fesztiváljára

nyugdijaspeti