Image default

12 érdekesség a Tanú-ról, amit lehet nem is tudtál

A Tanú című filmet, ahogy elkészült – bár a Rákosi-rendszerről szól, azonnal betiltotta Aczél György. Tíz évig dobozban volt, csak zártkörű vetítéseken, kevesen láthatták. Állítólag 1979-ben is csak azért kerülhetett a nagyközönség elé, mert be akarták mutatni külföldön egy filmfesztiválon, amely betiltott alkotásokat szemlézett. 12 érdekességet mutatunk Kállai Ferenc halálának évfordulóján.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Kállai Ferenc 14 évvel ezelőtt, ezen a napon adta vissza lelkét a teremtőnek.

Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.

1981 – A Magyar Rádió 1-es stúdiója, Kállai Ferenc színművész. Fortepan/Szalay Zoltán

Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.
A tanú Bacsó Péter által 1968–1969 között készült, 1979-ben bemutatott egész estés magyar film, amely betiltása miatt 10 évig dobozban maradt. Műfaját tekintve szatirikus filmvígjáték-dráma.

A Tanú

Elkészülte után – bár a Rákosi-rendszerről szól, azonnal betiltotta Aczél György. Tíz évig dobozban volt, csak zártkörű vetítéseken, kevesen láthatták. Állítólag 1979-ben is csak azért kerülhetett a nagyközönség elé, mert be akarták mutatni külföldön egy filmfesztiválon, amely betiltott alkotásokat szemlézett. Mások úgy tudják, hogy Bacsó Pozsgay Imrénél tudta elérni, hogy bemutassák, miután a szintén az ötvenes éveket idéző A ménesgazda (1978) és az Angi Vera (1979) című filmek is díjakat nyertek külföldön.

32. hétre prolongálva

– Ennyi reklámot kapott a Tanú. A Pesti Műsor 1980. január 9. számában tettek róla említést.

forrás: ADT Arcanum

Meghívták az 1981-es cannes-i filmfesztivál ún. Un certain regard szekciójába.

Ott olyan nagy sikerrel mutatkozott be, hogy azonnal megvásárolta harminckét ország. A tanú évek alatt kultuszfilmmé érett.

Az első legális vetítések egyike Magyarországon az 1977-es Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott, a József körút 63. szám alatti Bányász moziban.

2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.

A filmet digitálisan felújították, s ezt 2018-ban mutatták be. 2019-ben előkerült a film eredeti cenzúrázatlan változata, amit digitálisan felújítva a 2019-es cannes-i fesztiválon mutattak be, ezt követően júniustól került a magyar mozikba.

Különbségek a cenzúrázatlan változatban

-Egy hosszabb jelenetben látható, ahogy a börtönben a katolikus egyház ezer éves fennállásáról és a szocializmus ehhez képest pár évéről beszélnek. Ebben a változatban nem szivaroznak a börtönben.

-Pelikán elvtárs meglátogatja Dániel Zoltánt a börtönben, ahol őt már teljesen megtörték. Pelikán ennek hatására dönt úgy, hogy tanúskodik.

-A börtönös jelenet végén az őr azt mondja Pelikánnak: Tűnjön el, mert dühbe gurulok!. A „dühbe gurulok” helyett eredetileg azt mondta: „a seggibe lövök”, de a cenzúra miatt át kellett szinkronizálni, a szájáról viszont le lehet olvasni az eredeti, stílushűbb szöveget. A cenzúrázatlan változatban az eredeti szöveggel hallható.

-Amikor Pelikánt az őr a kivégzés helyszínére viszi, megérkezésükkor a cenzúrázatlan változatban a kamera megmutatja az ítélet-végrehajtásra készen álló akasztófát is.

-Az utolsó jelenetet, amelyben Pelikán és Virág elvtárs találkoznak a villamoson, teljes egészében kivágták (azért, mert azt utóbb, ideológiai okokból, a pozitív végkicsengés végett kellett beilleszteni). Ezért a film azzal végződik, hogy Pelikán bizonytalanul bolyong a nagyvárosban. Megáll egy újságot olvasó fiatalember mellett, és megkérdezi, milyen nap van, majd hogy milyen hónap. Az megmondja neki, de Pelikán még a Duna állásáról is érdeklődik, mire a fiatalember megkérdezi, nem kellene Pelikánnak az ő menyasszonya is.

-A Marx-idézet ebben a változatban a film elején van a stáblista és a József Attila-idézet között.

Érdekességek a cenzúrázott változatról

-Bástya elvtárs figurája a személyi kultusszal övezett második idol, a korabeli honvédelmi miniszter, Farkas Mihály hadseregtábornok alakja, Both Béla első filmszerepe. Both Béla 14 év múlva ismét Bástya elvtársként tűnik fel a Te rongyos élet című, szintén Bacsó Péter által rendezett filmben. Both Béláról szóló hosszabb cikkünk IDE KATTINTVA érhető el.

“Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?” 113 éve született Both Béla

-Az egyik jelenetben ruhaipari szakértelmét is megcsillantó Virág elvtárs, a szabósegédből ÁVH-vezérré emelkedett Péter Gábor megtestesítője (Pelikán József öltönyéhez fűz megjegyzéseket). Ám ez nem igazán érthető utalás, mert a filmben Virág elvtárs hobbija az órásmesterség – a szabó szakma említése túl direkt lett volna, ezt a kultúrpolitikai vezetés nem engedélyezte. Azonban az 1980-ban közreadott Bacsó Péter-féle kisregényben az éjszakai kihallgatást megelőzően Virág elvtárs már nem órákkal bíbelődik, hanem varrógépen ügyködik.

-Dániel Zoltán alakja utalás Rajk Lászlóra is. A modell azonban a Horthy, Rákosi és Kádár idejében is bebörtönzött Újhelyi Szilárd – a forgatás időpontjában a rendező filmgyári főnöke – volt.

-Az állami ítélet-végrehajtó, doktor Kotász neve egy labdarúgótól származik.

-Az Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd című „álcázó” kánon az ötvenes évek egyik legnépszerűbb indulója volt. Szövegét Bacsó Péter írta, egy Makk Károllyal közösen készített főiskolai filmbe. A filmet az ÁVH zsákba tette, és elvitte, csak néhány standfotó maradt meg belőle.

-Azért a Csárdáskirálynő című operettet választották a filmbe, mert ez volt Rákosi kedvence. A rendező szerette volna Rátonyi mellett Honthy Hannát is szerepeltetni, aki azonban túl magas gázsit kért volna.

Nyugdíjasbarát

35 éve ment el az utolsó igazi primadonna, Honthy Hanna

hírek ebből a rovatból

Idén Schnell Ádám kapta a Sinkovits Imre-díjat

nyugdijaspeti

Durva álhír terjed a Facebookon, életekbe kerülhet

nyugdijaspeti

Átmeneti lehűlésre és fagyveszélyre figyelmeztetnek

nyugdijaspeti