Egy nemrég készült kutatásból derült ki, hogy a nyugdíjas magyar munkavállalók döntő többsége szerint jelentősen különbözik a jelenlegi és a nyugdíj előtti munkájuk.
A Magyar Bankholding kíváncsi volt arra, hogy a 60 év feletti aktív és inaktív lakosság hogyan tekint a munkaerőpiaci lehetőségeire. Továbbá milyen motivációik és tapasztalataik vannak, és milyen szempontokat vesznek figyelembe, ha munkahelyválasztásról van szó.
A nyugdíj mellett dolgozók fele nem tudja átadni a tudását
Magyarországon a nyugdíj mellett munkát vállalók közül tízből hatan azt látják, hogy a jelenlegi és a nyugdíjazásukat megelőző munkájuk jelentősen különbözik.
Döntő többségük szerint (73 százalék) a legfőbb különbséget a munka-, illetve feladatkör jellege jelenti.
Minden második nyugdíjas munkavállaló (51 százalék) úgy látja, nem tudja átadni az évtizedek során felhalmozott tudását. Tízből hét dolgozó szerint döntően épp amiatt, mert csak teljesen más munkakörben tudott elhelyezkedni.
A nyugdíj előtt álló 60 év felettiek ugyanolyan arányban tervezik, hogy dolgoznának a pihenésre szánt évek alatt, mint ahányan nem dolgoznának.
Akik terveznek dolgozni (43 százalék), a legfőbb indokként azt emelték ki, hogy kiegészítsék a nyugdíjukat.
Tízből hatan látják úgy, hogy a nyugdíj mellett is dolgozni szándékozók számára az alacsony presztízsű, speciális szaktudást nem igénylő munkák érhetőek el. Ide sorolták a portás, vagyonőr, árufeltöltő vagy takarító munkaköröket.
Nyugdíjkorhatár emelése
Átlagosnak mondható az unióban, hogy Magyarországon 2022-ben 65 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy hogy a nők 40 év szolgálati idővel is nyugdíjba vonulhatnak.
NÁLUNK JELENLEG NINCS TERÍTÉKEN A TOVÁBBI EMELÉS.
Belgiumban, Luxemburgban és Szlovéniában is 65 évesen lehet nyugállományba vonulni. Az EU-ban jelenleg a legtovább az olaszoknak, a bolgároknak, a dánoknak és a görögöknek kell dolgozniuk. Náluk 67 évesen lehet visszavonulni, Németországban 66 éves korig kell dolgozni.
Nyugdíjasbarát