Image default

5 magyar tv-s legenda, akit már nem láthatunk a képernyőn

Korábban mutattunk 5 magyar TV bemondót, akiket szívesen látnánk ma is a képernyőn és előkerestük az 5 legjobb csehszlovák sorozatot, amit mindenki látott. De megmuttatunk 5 külföldi sorozatot is a tévézés hőskorából, amit biztosan te is láttál. Most azokon a tévés legendákon van a sor, akik sajnos már nem lehetnek köztünk.

Takács Marika

(Resicabánya, 1938. november 25. – Budapest, 1997. május 9.)

Alkalmi műsorközlőként figyeltek az akkor még frissen érettségizett Takács Máriára, akit egy tehetségkutató énekversenyről hívták be meghallgatásra. A Rádió és Televízió évkönyv szerint a televízió saját bemondónője 1957. július 25-én mondta el első, néhány mondatos konferanszát. A nyilvános magyar televíziós adások sugárzásának kezdetétől a Magyar Televíziónál dolgozott.

Közreműködött több szórakoztató műsorban, filmben, illetve a Magyar Rádió adásaiban és szerepelt színpadi műsorokban is. Az 1965-ben az Erkel Színházból közvetített Tessék választani! adást Novotny Zoltánnal vezette közösen. Ugyanebben az évben egy Népstadionban megrendezett koncerten angolul üdvözölte a fellépő Louis Armstrongot.

Takács Marika 58 évesen, 1997-ben hagyott itt minket, a mellrák erősebb volt nála. Lánya, Kazimir Anna Mária, aki újságíró 2005-ben diplomamunkaként ötven perces dokumentumfilmet forgatott édesanyjáról A nevetés és a felejtés filmje címmel. Részlet a filmből:

1973-ban több tévéműsor vezetéséért megkapta az MRT elnökségének nívódíját, majd 1982-ben a Szocialista Televízióért Emlékérmet vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét 1995-ben kapta meg. 1998 óta a Magyar Televízió posztumusz örökös tagja.

Chrudinák Alajos

(Budapest, 1937. március 29. – 2020. március 11.)

1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője, majd az MTV Közel-keleti tudósítója volt 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Az élete utolsó éveiben a Mátranováktól 10 kilométerre lévő Mátracserpusztán élt.

1956 őszén (amikor Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult) Chrudinák Alajos és Molnár Árpád szervezői voltak a Moszkvai Magyar Nagykövetség előtti tüntetésnek. Ezért kizárták őket az ország összes felsőoktatási intézményéből.

Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismert televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni.

67 éves korában nyugdíjazták. Tarics Péter külpolitikai újságíró így értékelte Chrudinák Alajos életművét: Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: “A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.”

 

Tamási Eszter

Mezőtúr, 1938. április 20. – Budapest, 1991. december 16.

1955-ben került Budapestre. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végezte színészi tanulmányait, majd a filmgyárban volt statiszta. Fénykép alapján keresték fel és bemondóként alkalmazták a Magyar Televíziónál. 1957. július 11-én lépett először a kamerák elé, ahol halálig dolgozott.

Bemondóként és műsorvezetőként is dolgozott a tévénél. Vezette többek között a Híradót, a Táncdalfesztivált, a Kodály énekversenyt (Kudlik Júliával felváltva), az Iskolatelevíziót. 1971-ben indult az Önök kérték című kívánságműsor, melynek 1990-ig a műsorvezetője volt. Ezenkívül riporterként is tevékenykedett. Sokoldalúságát szórakoztató szilveszteri műsorokban is bizonyította. Közreműködött hanglemezeken mesemondóként is.

1965-ben született meg lánya, Krisztina, akivel 1991-ben üzletet nyitott, amelyben természetgyógyászati termékeket, ruhát, bútorokat is árultak és egy olyan terméket, ausztrál hajregenerálót, amely visszaadta az ősz haj eredeti színét.

Tamási Eszter 1985-ben lett először rosszul, ám csak három, rosszullétekkel és fájdalmakkal teli évvel később tudta meg, mi a baja. A megoldás még ezek után is két évet váratott magára – írja róla a Budapest környéke.

“Egymást követték a rosszullétek, naponta voltak panaszaim, úgy indultak el a napok, hogy nem tudtam, végre tudom-e hajtani az elképzelt feladatokat akár otthon, akár a munkámban. Elmondhatatlan szenvedés volt fizikailag és lelkileg is, hogy nem tudom, mi bajom van” – emlékezett vissza a pár évvel korábban történtekre a videóban Tamási Eszter, aki három év után került olyan szakemberhez, aki meg tudta állapítani, hogy bal keze rendszeres görcseinek, illetve a rosszulléteinek oka az agyban keresendő.

Iszonyú kínokkal megcsináltak egy agyérfestéses komputertomográfiai vizsgálatot, majd meg is lett az eredmény. A sokkoló diagnózis szerint egy mogyoró és dió nagysága közötti daganatot találtak az agy jobb féltekéjében. Eszternek még így is két évet kellett várnia a műtétre.  1991. december 16-án feladta a harcot az agydaganattal szemben.

Knézy Jenő

(Nagyvárad, 1944. augusztus 19. – Budapest, 2003. június 17.)

Amikor 1969-ben a Telesport és a Képes Sport közös pályázatot hirdetett “Pályabelépő” címmel, tehetséges fiatal sportújságírókat és sportriportereket keresve, ő is jelentkezett. Kiváló teljesítményének köszönhetően 1971-ben került a Magyar Televízió (MTV) sportosztályára.

Főként a labdajátékokkal forrt össze a neve, de közvetített többek közt jégkorongot, úszást, egy időben Formula–1-et is. Szállóigévé vált köszöntése volt a “Jó estét, jó szurkolást!”, amit ő maga talált ki, később le is védette. 1974-től 2002-ig valamennyi labdarúgó-világbajnokságon kint volt, háromszor a döntőt is közvetítette (1990, 1998, 2002). 1976-tól az Európa-bajnokságokról is rendszeresen közvetített.

A BEK/Bajnokok Ligája döntőjét is rendszerint ő kommentálta 2002-ig. Az 1972-es müncheni nyári játékoktól kezdve egészen a 2002-es téli játékokig az olimpiákról is tudósított.

Két ízben volt rövid ideig a Telesport főszerkesztője (1997 első fele, 1998 végétől 1999 nyaráig), a kettő között, valamint 1999-től főmunkatársa. Sokoldalúságát bizonyítva láthatták a nézők kabaréműsorokban és választási műsorokban is.

Az MNK Sport Érdemérem és a Kiváló Munkáért kitüntetés tulajdonosa volt. 2003-ban a Magyar Televízió életműdíjjal tüntette ki, ezzel három évtizedes kimagasló szakmai munkáját ismerve el.

Szintén 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta Knézy Jenőnek a köztársasági elnök. A kitüntetést a riporter már a betegágyánál vette át. 2018-ban választották be A magyar úszósport hírességek csarnokába.

Az 58 esztendős riporternél gyomorrákot diagnosztizáltak orvosai 2003 áprilisában. Betegségéről először a Nemzeti Sportban megjelent interjúban beszélt nyilvánosan. Két hónappal a betegség megállapítása után, 2003. június 17-én hunyt el.

Déri János

Budapest, 1951. április 14. – Budapest, 1992. április 29.

Déri János 1975-ben jelentkezett a „Riporter kerestetik” című tehetségkutató műsorba, ahol 3. helyezést ért el. 1977–1983 között a Magyar Rádió ifjúsági osztályán dolgozott, 1983-tól a társadalompolitikai szerkesztőség munkatársa, valamint az Ablak állandó műsorvezető-riportere lett.

Szórakoztató műsort is vezetett Ez + Az címmel, ennek egyik népszerű rovata volt a selejtes termékeket ironikusan bemutató Pocsék Áruk Fóruma, valamint Peterdi Pál szereplése a Ludas Matyiból is ismert Tücsök és Bogár-ral.

Ő indította a Nulladik típusú találkozások című, paranormális jelenségekkel foglalkozó műsort. Állandó résztvevője volt a Rádiókabarénak, írásműveit rendszeresen publikálta a Farkasházy Tivadar nevével fémjelzett Hócipő című folyóirat. Jellemző tréfái közé tartoztak a kínai közmondások is, amelyekért még a kínai attasé is köszönetet mondott neki; a „közmondások” nagy részét persze ő maga találta ki.

Az orvosok tüdőrákot diagnosztizáltak nála, ami miatt leszokott erős dohányzásáról, de az állapota nem javult. Egészsége romlását országos szolidaritási mozgalom kísérte. 1992-ben Mexikóból jelentkezett utoljára nyilvánosan. Hazaszállítását a légitársaságok nem vállalták, végül eszméletlen állapotban érkezett haza. A kór ekkorra már a szívét is megtámadta.

1991 novemberében utolsó műtétje előtt (le kellett operálni a tüdejéről a három és fél kilós daganatot), kollégája Fodor János látogatta meg, és készített vele interjút a heidelbergi klinikán. Felesége és három gyermeke körében 1992. április 29-én, 41 évesen hunyt el.

Korábban mutattunk 5 magyar TV bemondót, akiket szívesen látnánk ma is a képernyőn és előkerestük az 5 legjobb csehszlovák sorozatot, amit mindenki látott. De megmuttatunk 5 külföldi sorozatot is a tévézés hőskorából, amit biztosan te is láttál. 

5 magyar TV bemondó, akiket szívesen látnánk ma is a képernyőn

A Fiatalkorunk rovat további hírei pedig ITT találhatóak.

Nyugdíjasbarát

hírek ebből a rovatból

Életet mentett a szabadnapos rendőr – itt az idős asszony megható levele

nyugdijaspeti

Marad a vénasszonyok nyara – ilyen idő vár ránk ezen a héten

nyugdijaspeti

Durva fordulat jön az időjárásban

nyugdijaspeti