Image default

Érdekes legendák és valós történetek a New York kávéház történelmi falai közül

A több, mint 120 éves múltra visszatekintő New York Kávéház falai már sok mindent láttak… Híres költőink, íróink töltötték itt mindennapjaikat. Számos neves művük született meg a “Nyehó” asztalainál . Emellett az épület is rengeteg érdekes történetet élt meg. A kávéház blogja összegyűjtött néhány legendát, és néhány valós történetet is a New York-ról.

Molnár Ferenc és a New York Kávéház kulcsa – egy legenda, amely mára igazzá vált!

A szóbeszéd szerint a Kávéház 1894-es megnyitóján az akkori kulturális élet nevesebb alakjai is részt vettek. A legenda szerint az est hevében Molnár Ferenc és társai a New York Kávéház kulcsát a Dunába dobta, hogy a Kávéház soha többé ne zárjon be.

A legenda több helyütt sántít azonban, hiszen az 1894-es megnyitón Molnár Ferenc még diákéveit élte – és aligha tartozott a meghívottak közé. Elképelhető azonban, hogy a Kávéház újranyitásakor valóban megtörtént az eset, de dokumentáció híján ezt legendaként kezelik…

Ami biztos azonban, hogy 2014-ben a Kávéház vezetősége is újravizsgálta a történetet – bár eredmény nélkül – de a hagyományok megőrzése végett 2014. október 19-én a Világ Legszebb Kávéházának vezetősége a Dunába dobta a New York kulcsait, hogy „ha állandóan nem is, de legalább még 120 évig nyitva legyen”.

A Szabadság-szobor freskó legendája a New York Kávéházban

Kávéház egyik leghíresebb freskója körül is számos legenda terjed, amely a bejárat mellett helyezkedik el, és rajta a Szabadság-szobor is megjelenik.

Az elbeszélések alapján a freskó a Kávéházban előbb készült el, mint ahogy az amerikai városban jelent meg a szobor. Az igazság azonban az, hogy a Kávéház 1894-es nyitása majd 10 évvel későbbre esik, mint a Szabadság-szobor felállítása.

Híres művészeink és kedvenc ételeik a “Nyehóban”

A New York Kávéház történelme során számos alkalommal állt a művészetek mellé, pártolta azokat. Nem csoda tehát, hogy számos írónk, költőnk fordult meg a New York asztalainál – és róluk is számos történet maradt fenn napjainkra.

Tudta például, hogy Babits Mihály kedvenc étele a pacal volt? Ady Endre pedig leggyakrabban lencsefőzeléket rendet pörköltszafttal!

Talán ennél is érdekesebb a “kis irodalmi” elnevezés, amely a Kávéházban született. Az akkoriban még szegényes életmódot élő kötlőink és íróink ugyanis – bár előszeretettel jártak a New York-ba – nem engedhették meg maguknak az ételrendelést. A New York akkori vezetősége készíttette a “kis irodalmit” amely a szűkebb pénztárcákhoz szabva igen olcsón – vagy épp ingyen – a költők kedvence lett. A tál sonkát, némi szalámit és sajtot tartalmazott, amelyet a művészeknek gyakran ki sem kellett fizetni.

Krúdy nem kapott hitelt, ezért négy koporsót rendelt a kávézóba

Művészetek pártolása – a “Kutyanyelv” azaz az írópapíros

„A pazar New Yorkban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat meg a körmödet… A kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni.

A New York minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt. (…) Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet, és hozzá a tintatartót meg az írópapirost.”

Irénke, az irodalomkedvelő WC-s néni

A Nyugat folyóirat mintájára, a rendszerváltás után a 2000 folyóirat is a Kávéház karzatán ültek össze gyakran – ahol a szekesztők kedvezményt is kaptak fogyasztásukra. A mellékhelyiség tisztaságáért akkoriban az irodalomrajongó Rózsáné Irénke felelt, aki mindig kért néhány példányt a lapból, és lelkes rajongója volt a szerzőknek. Cserébe természetesen egy fillért sem fogadott el, mikor a szerzők a mellékhelyiséget látogatták.

Persze, hogy a New York-ból ered a Főúr! Fizetek! kifejezés is

Ebben a kávéházban született meg a közkeletű „főúr” megszólítás: a Harsányi-fivérek félig-meddig emberbaráti jóindulatból 1902-ben alkalmaztak egy lecsúszott arisztokratát, Walburg Ernőt, akit aztán a vendégek félig tréfásan, félig pedig a rangjának kijáró tisztelettel szólítottak az asztalhoz „Főúr, fizetek!” kiáltással.

Krúdyról, a hitelről és a négy koporsó történetéről EBBEN a cikkünkben olvashattok.

New York Kávéház – Nyugdíjasbarát

 

hírek ebből a rovatból

Emlékszel Kántorra, a legendás rendőrkutyára? Most könyvet írtak róla

nyugdijaspeti

93 évesen ugrott ejtőernyővel először, azóta sárkányrepül és búvárkodik az Acélnagymama

nyugdijaspeti

Csodálatos módot választott arra egy magyar könyvkiadó, hogy megemlékezzen születésnapján Szabó Magdára

nyugdijaspeti